Rock(onok)
a felsőoktatásban
Kulturális helyzetelemzés:
-
ma az általános médiaköd és infózaj
jellemző
-
megjelent a popularizáció és
digitalizáció a művészetben
(elkerülhetetlen egyszerűsödés és
sztenderdizálódás a szellemi kísérletezés helyett)
-
fővárosközpontú kultúraelosztás
-
fővárosban frusztráció miatt
motiválatlanná vált zenészek és zeneművészek
-
vidéken kiégett, pályaelhagyó zenészek
és zeneművészek
-
csak üzleti szempontok szerint elbírált
előadók kerülnek a nyilvánosság elé
-
a kulturális iparban tudatos szolgálók
és tudattalan szolgáltatók jelenléte
Önálló társadalomkulturális
kritériumokkal történő elemzés:
A
FELSŐOKTATÁSI ROCK-KÉPZÉS ELINDÍTÁSÁNAK
OBJEKTÍV SZÁNDÉKÚ ELEMZÉSE
|
|
Lehetőség
|
nemzetközi kapcsolatépítés,
multikulturális ismeret- és tapasztalatszerzés,
forrásszerzés a művészeti képzésnek
|
Erősség
|
társadalom-kulturális dimenzióban terjed,
a városi üzleti és az országos szakmai
kapcsolati hálót is erősíti
|
Gyengeség
|
valódi gyakorlati
haszna elhanyagolható,
elméleti és gyakorlati szinten
is korszerűtlen anakronista,
nem használja fel a
helyi szakmai HR-kapacitást és kollektív tudást,
a helyi hagyományok
alapján csak a rock stílusirányzatára alapoz,
nem veszi figyelembe a
valódi szükségleteket, feltételeket, igényeket és elvárásokat,
komolyzenészeknek
könnyű, szórakoztató zenészeknek nehéz tananyag
|
Veszély
|
nyilvánosan csak az üzleti kooperációra
épít,
az üzleti érdekeltség erősebb a szakmai
indokoltságnál,
rövidtávon is szakmai elégedetlenséget
okoz,
szakmai feszültséget és egyensúlybomlást generál
lokális és országos szinten is,
tovább szélesíti a zene társadalmi
megbecsületlenségének és általános, gyakorlati haszontalanságának képét és
ezzel kiterjeszti a művészek és az átlagember közötti kulturális válságszakadékot
|
Művészi
érték/ üzenet
|
művészi értéke erősen
megkérdőjelezhető,
zeneipari jellegű értékmegosztás,
üzenete: nyitott az egyéni
immateriális és materiális értékforrásért történő egyetemes zenei alaptudás
megszerzésének potenciálja
|
Szerepvállalás
|
zenei sokoldalúság képviselete és
népszerűsítése,
szakmai és személyes dimenziójú,
nincs előképzettségi, vagy előmeneteli korlátozás
|
Szereplők/
célcsoport
|
szakmai képzés és
sztenderdizált, populár-egyetemi értelmiségképzés,
széles körben elterjedve
a népegyetem magasabb szintű változata lehet a zenei és művészeti analfabetizmus
csökkentése ellen
|
Tehetség-menedzselési
szint
|
# III.
Középfokú/Felsőfokú szint előkészítő: TEHETSÉGMENTORÁLÁS (szakmai készség- és
rutinfejlesztés)
nem a szakmai utánpótlás-képzés a fő
profilja,
a szakmai tehetségek életpályája és
funkcionális hasznosulása bizonytalan
|
Bemeneti
elvárások
|
nincs szabályozva,
látens szakmai és
személyes elvárások
|
Kimeneti
elvárások
|
nyitott, befogadó, de csak művészeti átlagismeretekkel
rendelkező kultur-személyiség kialakítása,
széleskörű, nyilvános lokális és szakmai
hírnévmegosztás, jóhír-keltés
|
#
A MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS A MŰVÉSZETI NEVELÉS SZEREPE AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS
KORSZAKBAN – Domokos 2015 –
A különböző tehetségmenedzselési szinteket
összehasonlító elemzésem alapján a Tehetségmenedzselési szintek a XXI. században
az alábbiak szerint alakulnak – az informális, a nonformális és a formális
fejlesztést is érintő – komplex rendszerré:
I.
Előkészítő/Alapfokú szint előkészítő:
TEHETSÉGAZONOSÍTÁS (kiválasztás, képességfejlesztés)
pl.: óvodai művészeti
foglalkozások, kezdeményezések, alapfokú művészeti nevelés, tehetségkutatók és
szakmai versenyek (alapfunkciók kialakítása, készségfejlesztés kialakítása)
II.
Alapfokú/Középfokú szint előkészítő:
TEHETSÉGGONDOZÁS (személyiség- és készségfejlesztés
tehetséggondozási programmal)
pl.: alapfokú művészeti
nevelés, szakiskolai művészeti készségfejlesztés, koncertpedagógia, zeneterápia
(személyre és intézményre szabott programok, alapfunkciók és készségek
kialakítása fejlesztése)
III.
Középfokú/Felsőfokú szint előkészítő:
TEHETSÉGMENTORÁLÁS (szakmai készség- és rutinfejlesztés)
pl.: szakiskolai
művészeti készségfejlesztés, egyetemi művészeti képzés, továbbképzés
(legmagasabb szintű szakmai és személyes készségek elsajátítása, képesítések
megszerzése)
IV.
Felsőfokú/ Professzionális szint előkészítő:
TEHETSÉGMENEDZSELÉS (gyakornoki program)
pl.: egyetemi művészeti
képzés, továbbképzés, előadó- és alkotóművész-tanári tevékenységek (céltudatos
szakmai szerep – és küldetésvállalás kijelölése, rögzítése és tudatosítása a
szereplőkkel)
V.
Professzionális (Személyiségközpontú) szint:
TEHETSÉGKÖVETÉS (életpálya-követés)
pl.: előadó- és
alkotóművész-tanári tevékenységek, személyes, mentori, szakértői, kutatói és
szakmai vezetői tevékenységek (új programok kidolgozása szakmai és személyes
szempontok és adott feltételek szerint, a jövő kiemelkedő tehetségei szakmai
életének nyomon követése, irányítása)
Kulturális
szolgálat és cyberbulling:
JAZZ FIVE
együttesünk az Észak-Keleti régió egyetlen – minden évszakban aktív, magánszervezésű
– professzionális projektzenekara, amely a 2017-es évben több mint 80 fellépést
bonyolított előadások, élménykoncertek, koncertpedagógiai hangversenyek, fesztiválok,
jótékonysági estek és élmény-házhozszállítás formájában.
Ez azért volt
lehetséges, mert az együttes profilja igen széleskörű, így a potenciális
célközönségünk is kiterjedt, a szakmai irigyeinkkel egyetemben.
Több
támadás érkezik szakmai oldalról, amiért a művészi zene népszerűsítését a
jellemzően mára alkotófolyamatok nélkül maradt komolyzenei és a művészi
tartalmú, inspiráló szórakoztató zenei stílusok együttes interpretálásával
képzeljük el, tehát alapvetően a ”szomorú zenészek” és az ”amatőrök” is az
ellenfeleiknek tekintenek bennünket, de sosem az ellenségeiknek, mivel arra nem
szolgálunk rá, így valójában a cyberbullying támadásaikat sem érdemeljük meg
csak azért, mert sikerkövetően gondolkodunk és helyesen, példamutatóan merünk
cselekedni, szorgalmasan egyedül előretörni egy olyan szakmai világban, ahol
mindenki mástól várja a támogatást, önállótlanul passzívvá válva.
A legtöbb zenekari tag az idők során le is
morzsolódott mellőlünk azért, mert nem bírta az ismertséggel és a túléléssel
járó többletterhelést, az aktív alkotó- és előadóművésztanári szerepből adódó szervezéstöbbletet,
beosztottságot, megosztottságot, szétosztottságot… vagy hitt az erőszakos
meggyőzőerőnek, amely időről időre – vetélytársainkon keresztül – megpróbálja annullálni
tevékenységeinket.
Sikerkövetés
kudarckerülés helyett:
Sikerünk
kulcsa nem szakmai titok, minden nagy elődünk életében megtalálható ez a
kitörés-jelenség, amely minket is kiemelt az átlagemberek és az átlagművészek
sorából, a teljes értékű élet tisztelete, a család-karrier klasszikus értékek
egyensúlya és a szakmai alázattal járó szolgálóvezetői sokoldalúság.
Zeneszerzőként
és művésztanárként is célom, hogy a növendékeknek ezt a fajta
teljességszemléletet átadjam, amely műveimen keresztül is megmutatkozik, az ARTISTIC MUSIC Kottakiadó közreadásában.
Jómagam
6 éves korom óta színpadon vagyok, amely 30 év szakmai tapasztalatot jelent és az
egyensúly mindig jelen volt az életemben zenei téren is, hiszen a legnagyobb
klasszikus és jazz előadókat hallhattam gyermekként élőben alkotni a színpadon,
akik maguk is átjárással rendelkeztek a nagyobb zenei irányvonalak között.
Szellemi
tőke és likviditás:
Bárhogy
is tekintünk a zenei stílusokra és az azokat felépítő műfajokra kijelenthetjük,
hogy minden zene egy forrásból keletkezik, abból az igényből, hogy hangokat alkotó
emberként kívánjuk leképezni érzéseinket, a környezetünket, az életünket és szándékaink
szerint nyomot hagyunk az utókornak művészetünkkel.
Az
idők során értéküket megőrzött klasszikus zenei stílusok közeli rokonságban
állnak egymással, az ősember funkcionális zeneéjétől, a szakrális gregoriánon,
reneszánszon, barokkon, bécsi klasszikuson, modernen, avantgardon keresztül a
kortárs zenéig, valamint azok klasszikus értékmegőrzőként fennmaradt
szórakoztató irányzatai sokaságáig.
Az, hogy
Debrecenben a rockzenei képzést indítják el kezdeményező szándékkal a
felsőoktatási szektorban a lokális kiterjedésben kialakult társadalomkulturális
hagyományoknak, közművelődési értékközvetítésnek és közönségnevelési értékfennmaradásnak,
valamint a szakmai és üzleti ingerterjedésnek köszönhető.
Egy szellemi tőke alapú üzleti
vállalkozás sikere azon múlik, hogy mennyire hasznosan és hatékonyan szolgálja
a környezete látens szükségleteit és elvárt igényeit, a személyes
egzisztenciális, vagy karrierérdekek háttérbe szorításával és megszüntetésével.
Az ehhez hasonló
kezdeményezések jellemzően 2-3 év alatt kimerítik kezdeti többlettartalékaikat a
helytelen vezetői magatartás okán és stratégiailag hibás döntéssé válik
kudarckerülően és deficites forrásdúsítás mellett is erőszakkal fenntartani
őket.
Kapcsolati
hálózatosodás:
Egyetlen
hatékony eszköze lehet a hosszútávú sikernek, a nemzetközi hálózatosodás, ami
legalább európai szintű tanár-diák csereprogramot is lehetővé tesz, amely
tekintetében a Debrecenben tanuló külföldi hallgatók is készségesebben részt
vehetnek a programban.
Az ehhez szükséges alapokat a Domokos Módszer Keretrendszer - a köznevelésben és az alternatív művészetoktatásban alkalmazható digitális zenei edukációs lehetőségek címen nemzetközi jogvédelem alá került
önálló zeneoktatási
módszeremmel - az egyetemes és nemzeti értékhagyományaink népszerűsítése
mellett - a MŰVÉSZI ZENE KÖR művésztanárai
irányításával működő Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia (ALMA) nemzetközi előadásaink teszik le,
amelyek már elindulásuk óta nagy népszerűségre tettek szert hatékonyságuk
révén.
Mivel
programunk alaptétele a sokoldalú, teljes értékű nevelésben részesülő
személyiség kialakítása nem maradhat ki egyetlen fontos állomása sem a
zeneművészetnek, így – az egyensúly megőrzése érdekében – a szórakoztató
stílusok sem, amelyeknek - az elmúlt évszázadokhoz hasonlóan - ma is meg van a hasznos
szerepe a hétköznapokban.
Rock(onok)
a felsőoktatásban:
2018. Februártól várható a rock
felsőoktatás speciális kollégiumként történő elindítása Debrecenben a Kőbányai
Zenei Stúdió vendégtanárainak koordinálásával valósul meg, amely kezdeményezés már
a közeljövőben remek lehetőséget teremt a lokális lobbifolyamatokban aktív, jellemzően
– meghatározó zenei képesítések helyett – üzleti érdekeltségekkel rendelkező zenészek
tanári tevékenységeinek megkezdéséhez, hiszen külső érdekeltségeik által egyszerre
kapcsolati hálóerősítés és kiadáscsökkentés is eredményezhető, jelentős
szubficit fenntartása mellett, a – szakma helyett a - versenyszféra további
erősítése céljából.
A rock(onok) a felsőoktatásban történő
megjelenése pragmatikusan intellektuális stratégiai és konvencionálisan
gyakorlatias logikai perspektívából tekintve is fontos döntés, amely elindíthatja
a jelenleg érvényben lévő távolságtartó akadémikus gondolkodást a nyitottan
befogadó, sikerkereső szakmai hozzáállás felé, amely a kiterjedt erőszakos féltékenykedés,
érdekféltés és ellenségeskedés helyett tisztességes összefogást és megbecsült összetartozás-érzést
hozhatna a művész szakmának.
Azonban nem tekinthetünk el a jelentős amortizációs
hatástól, amely várhatóan tartósan elértékteleníti majd a zenei felsőoktatást,
amely az elmúlt évtizedek helytelen szakmenedzselésének köszönhetően a
közvélemény általános elbírálása szerint gyakorlati haszonnal nem rendelkező komolytalan
és könnyelmű tevékenységként került köznyilvántartásba.
Ez
az egyik oka, hogy a közönség nem hajlandó sem időt sem pénzt áldozni a
kulturális feltöltődésre és a rangos kultúr-közéleti eseményeken történő
személyes megjelenés kizárólag a nemzetközi üzleti trendek erre vonatkozó elvárásainak
napjainkban divatos megjelenésének és sosem a közösség műveltségi érdeklődésének
köszönhető.
Kérdéses, hogy az újdonság-hatás
meddig lendíti tovább a rock-szakot, viszont az alapszakként történő bevezetése
minden időszakban hibás stratégiai lépés lesz.
Az egyetlen
hasznos módja a bevezetésnek a ráképzéses szakirányú továbbképzés, hiszen ebben
az esetben sokoldalú zeneművész-tanárok edukációja eredményezhető, akik minden
zenei történésbe natívan illeszkedhetnek, megtartva ezzel a valódi választás
lehetőségét.
Ha
azonban valaki az – egyetlen valódi kihívásokkal járó művészi életpályajelképet,
a sportolói körökből ismert, zenészek esetében képzeletbeli - olimpiai mezt
kényelmi szempontból egyszer is mackóalsóra cseréli többé már nincs lehetősége újra
felölteni azt, örökre a választott világban marad és sosem lesz esélye elhagyni
a kényelmes utat, valami sikeresebbért, korszerűbbért, hasznosabbért, értékesebbért,
változatosabbért, élménygazdagabbért, megbecsültebbért, nemesebbért, tapasztaltabbért,
elmélyültebb tudásforrásúért, vagy csak egyszerűen jövedelmezőbbért cserébe.
Végül tegyük fel
őszintén a kérdést: egy nyíltan populista
üzleti kezdeményezés várhatóan milyen kiterjedt hatástöbblettel és hasznos szerepvállalással
szolgálja majd az egyetemes társadalom-kultúrafejlődést, amelyre a többi egyetemi
szintű zeneművészeti szak nem képes?!
Debrecen, 2017. December
18.
Domokos
János Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester,
Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
a Művészi
Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet és
az Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia vezetője
