INTERAKTÍV ÉLMÉNY HÁZHOZ-SZÁLLÍTÁS: OTTHONKONCERT – ONLINEKONCERT

INTERAKTÍV ÉLMÉNY HÁZHOZ-SZÁLLÍTÁS OTTHONKONCERT – ONLINEKONCERT Hazánkban elsőként, egyedülállóan otthonába visszük a zenei élményt!...

Fordító - Translate

2017. január 23., hétfő

Az első koncertélmény tapasztalatai a művészeti iskola növendékeinél



Az első koncertélmény tapasztalatai a művészeti iskola növendékeinél

A fiatalabb generációk meghatározó élménye az első – meghallgatott - koncertélmény, amely segítségével megőrzik magukban a koncerten tanult és azonnal alkalmazott kifinomultan kulturált viselkedési normákat.
A naprakész kutatási eredmények alapján a gyermekek – a későbbi életszakaszokban bármikor felidézhető - első zenei élménye nem a családon belül közkedvelt népdalokhoz, műdalokhoz, vagy slágerekhez kötődnek, hanem jellemzően egy – koncertteremben megélt, katartikus élményt nyújtó - klasszikus zenei alkotáshoz.
Egy valódi - hatalmas légtérrel rendelkező – koncertteremben elhangzott óriási dinamikai skálán mozgó klasszikus művészi zenei alkotás első alkalommal történő észleléséhez nincs hasonló élmény egy ember életében, hiszen ilyenkor a közönség befogadó állapotba kerüléssel nyitottá válik az audiovizuális ingerfaktorok és impulzustöbbletek feldolgozására.
Egy ilyen élmény életfogytig tartó hatású lehet, amennyiben a művészek legendásan sikeres előadásukkal belezengték az örökkévalóság emlékezetébe.
Az első hangversenyélmény az idősebb korosztályok közösségi és koncerttermi viselkedésén jól látszik, amely még azt is jelzi, hogy művészi, vagy szórakoztató zenével történt a beilleszkedés. Azok a személyek, akik korai életszakaszban, a lázadást jelképező populáris zenével kerültek kapcsolatba kötöttségmentes és felelősségátruházó magatartási formákat vesznek fel, így jellemzően a tömegek viselkedését és modorát utánozzák, probléma esetén a könnyebb utat választva egyszerűen a társaikra háríthatják a felelősséget.
Akik viszont kifinomult, építő művészi zenét hallgattak, azonnal felvették a civilizált viselkedési normákat, a bölcs, felelősségvállaló és szabálykövető épülési motivációt, fejlődési inspirációt és facilitált lendületet.
A szórakoztató zenei élmények esetében kevésbé maradt fenn az emlékezetekben az előadó neve és a dal címe, jellemzően inkább egyfajta atmoszféra, egy komplex hangulat-élmény rögzült csak a hallgatóban, ellentétben a klasszikus zenei élménnyel, ahol a zeneszerző személyisége azonnal megmutatkozik az alkotásán, amely jellegzetes, egyedi dallamfordulataival különleges, teljességet nyújtó élményként tudatosodik az élvezőjében.
Természetesen mindkét típusú zene értéket hordozhat magában, hiszen a szórakoztató zenére az értékteremtő fejlődésnél – az építés előtti rombolásnál – mutatkozik meg az igény, a művészi zene viszont az értékmegőrző – építkező és stabilizáló – élethelyzetekben válik szükségletté.
            Azok a zenehallgatók, akik a zenei egyensúlyt háttérbe szorítva csak egyfajta típusú zenét hallgatnak, vagy használnak mindennapjaikban, megatatározóan rabjává válnak a választott zene hatásainak, így a szórakoztató zenét túlzottan elhallgatók kizárólag – a teljességtől és az egyetemes megéléstől elrugaszkodó, ezáltal az állandóságot megtagadó - romboló gondolkodás- és magatartásformákat képviselnek.
A művészi zene monopóliumhelyzetét kialakító hallgatók pedig – a személyektől eltávolodó, értetlenné és megértetlenné váló, így gyakran a javító és gyarapító fejlődés útjában álló – építő attitűdöt alakítják ki.
Ez a két személyiségtípus látszólag csak zenei ízlés tekintetében válnak ellenpólussá, azonban a zene ősidőktől fogva az alapvető ösztönökre gyakorolt fokozott hatását tekintve társadalomkulturális viselkedésnormákat alakítanak ki a közösségekben.
Ezek hatásain felemelkedve válnak kultikussá az előadók és az együttesek is.
Mostanra minden előadó és zenekar, aki egy kicsit is komolyan veszi hivatását kialakított a gyermekközönség részére is megfelelően élményteli repertoárt.
A különböző életkori sajátosságokkal rendelkező közönség számára azonos élményhatást elérni kizárólag művészi értékű és tartalmú zenével lehet, amelyre a legalkalmasabb a régen komolyzenének nevezett, személyiségfejlesztő művészi zene.
Tekintve, hogy a populáris szórakoztató zenék célja az ellazulás és szétbontás, bomlasztás, kifejezetten káros hatással vannak a gyerekekre, akik érdeke és célja is a fejlődés, az építkezés és megszilárdulás, nem a személyiségromboló tömeges azonosulás.
Jelenleg a fiatal, tanulói közönség a közismereti ének tanórákon és énekkari foglalkozásokon találkozik. A művészeti iskolai növendékek már heti több alkalommal kapcsolatba kerülnek a művészi zenével, hiszen a szolfézs és főtárgy órákon elmélyült ismereteket nyernek.
            Mégis általános probléma az ének és az éneklés népszerűtlensége, a zene és a zenehallgatás, esetleg zenélés globális népszerűségével szemben.
Azok a tanulók, akik az ének órákon nem jutnak megfelelő élményhez már a későbbi életük során hátrányos helyzetbe kerülnek a zenétől való elidegenedés miatt.
Ennek egyik megoldása lehet a közismereti ének tantárgy és a művészeti szolfézs-főtárgy képzés metodikai és didaktikai szinkronizálása, az egyetemes zenei tananyag, korszerű eszközökön történő digitális szintetizálásával együtt.
Kiváló stressz- és problémakezelő módszer a zenei nevelésben jól ismert Kokas-módszer, amely a zene-mozgás-képzőművészet alkotóvonalán szintetizálja a jótékony hatásokat.
A módszer korszerű alkalmazásával minden művészeti tagozat módszer- és eszközhasználati szinkronizálása lehetővé válna, emellett a művészi zene sokoldalú feldolgozása is megvalósulna, alkalmanként a szülők, valamint az alkotó- és előadó-pedagógusok aktív bevonásával.
A zeneterápiás módszerek is hatékonyan működnek a gyakorlatban.
A különböző művészi zenestílusok tudatos felhasználásával elősegíthető a szervezet öngyógyítása, mind fizikai, mentális, valamint spirituális értelemben egyaránt.
            A – fejlődés elősegítését célzó - digitális (virtuális) és elektronikus hangszerek (perfect piano) ingyenes alkalmazások használata a közismereti tanórákon jótékony hatást gyakorolhatna a teljesítményre, hiszen ezek segítségével a személyes szerepek és a kooperatív tevékenységek is gyorsan és könnyedén begyakorolhatóak.
Segítségükkel a Hátrányos Helyzetű és Halmozottan Hátrányos Helyzetű, valamint SNI-BTMN-Sérült, vagy esetleg a lemorzsolódással fenyegetett, mély szegénységben élő nemzetiségek is bevonhatóak az aktív feladatellátásba és szerepköreiknek megfelelően hasznos feladatvállalókká válnak, erre jó példa az El Sistema program nemzetközi sikere.
            Az elmúlt ötven évben jól látható folyamatok zajlottak a művészi zene tartalmi kifejeződésében.
Annak ellenére, hogy teljes művészi szabadsággal élhetnek korunk művészei, egyszerűbb és népszerűbb formákban oszthatják meg művészi tartalmukat, fejezhetik ki központi üzenetüket.
A változás egyik alakja, hogy a kortárs zene szinte elutasítás-szerűen zárkózik el az előző század módszereitől és eszközeitől, így az avantgarde stílusok képviselői eleve hátrányból indulnak ebben a versengésben, hiszen nem képesek közel maradni a nagyközönséghez, mivel nem szolgálják ki észlelt igényeiket és látens szükségleteiket.
Néhány alkotó- és előadóművész a művészet közönséghez, otthonokhoz és emberekhez történő közeljuttatását képes elvi szinten elutasítani, tehát megfogalmazottan csak a rejtett, esetleg nem is tudott szükségletek kizárólagos képviseletét vállalja művészetében, kudarcbevonzó módon.
Korunk azonban a sokoldalúságról szól, így minden eszközt és módszert meg kell, hogy ragadjunk a pozitív üzenetek, művészi tartalmak és egyetemes értékek közvetítésére, még akkor is, ha ezt elődeink esetleg popularizálásnak is találják.
Nem kérdéses, hogy a művészetnek az emberekről és az emberekhez kell szólnia, de minden korszakban a legkorszerűbb formában.
Napjainkban – amikor a teremtett valóság egyre valóságosabbá válik - erre rengeteg lehetőség van, azonban a személyes és a digitális megjelenés egyensúlyát szem előtt kell tartani.
Azon művészek, akik kizárólag a személyes hatás segítségével akarnak a közönséghez eljutni hamar elavulttá válnak, hiszen a korszerűtlen jelenlét miatt nem tudnak új közönségrétegeket bevonzani. A többi művész, aki a digitális technika határtalanságát használja fel önkifejezésre a személyes vonzóerő hiánya miatt veszíti el az egyre nagyobb élményre vágyó közönségét.
Jól látható tehát, hogy napjainkra az egyensúly a siker kulcskérdése, tehát a sokoldalú tevékenységeink optimális használata a széles közönségrétegekhez történő eljutás és közelmaradás érdekében.
Tekintve, hogy manapság a PR tevékenységek jóval meghaladják a HR folyamatokat, a zeneművészet is hasonló modellek kialakítására kényszerül, hogy versenyképes maradhasson az ipari zene és a kulturális, illetve kreatívipar élvonalbeli, fogyasztóbarát módszerei mellett.
Mivel a dallam és a ritmus a zene alapfeltétele, ezek segítségével natívan illeszkedő és versenyképesen személyközpontú maradhat minden művészi zene előadó és alkotó.  
A közönség elvárásai között gyakran megmutatkozik az edukációs jelleg és a humoros játékosság beépítése a közművelődési és közönségnevelési folyamatokba, tehát a hatékony közművelődés alapfeltétele az aktív kikapcsolódás és játékos fejlődés lehetősége, a közönségnevelésé pedig a széles stílusrepertoár és a stílustörténeti korszakok hiteles bemutatása.
            Az ehhez szükséges kompetenciák egyike a pedagógus attitűd, a tárgyilagos koncentráció megőrzésével történő humoros, gyermekekhez közel álló nyelvhasználat és tartalommegosztás.
A kölcsönös tisztelet és az elismerés formája az interaktív jelleg, a jutalmazás és az értékelés, amely az előadó és a közönsége számára is kiemelt fontosságú annak érdekében, hogy hasznosnak és megbecsültnek érezhesse magát.
Kellemes feszültségoldó módszer a mozgás és a taps beiktatása az előadásba, segítségével a közönség visszanyerheti komfortérzetét, testi és szellemi frissességét.
            A kudarccal végződő előadások legtöbbször a kudarcos kezdés miatt alakulnak ki.
Az első perc kritikus időszak az előadás során, hiszen ekkor zajlanak le az érzelmileg legfontosabb folyamatok, a közönség és az előadó illeszkedése ebben a percben válik teljessé. A személyesség kialakítása érdekében egy érdekes történet közreadása értékes tartalommal tölti meg az előadást.
A cselekmény fejlődési folyamata – az indulástól a célba érésig – gazdaggá teszi ezt a tartalmat, amely edukációs jelentőségű a tanulság miatt.
Ez a sztenderdfolyamat a teljes előadáson és annak összes dimenzióján keresztül kell, hogy vezessen, hiszen napjaink legfontosabb üzenete, hogy a napi problémákat hatékony módszerrel – folyamatosan fejlődve – legyünk képesek legyőzni.
Korunk művészeinek küldetése tehát a személyes példán keresztül történő kulturális fejlesztés, amely az életbeli példák ismertetésével használható tudást szolgáltat a közönség számára.
A nemzeti, emberi és művészi értékek rögzítése, hazánk zenei nagyhatalmi pozíciójának kihangsúlyozása és a nemes cselekedetekre való motiválás egyaránt része egy előadás küldetésének.
Az időtartam szigorú betartása mellett a gyermekközönség igényeinek nyomon követése és – a koncert előtt és után biológiai szükségletek – kielégítése kevésbé nyilvánvaló, azonban hatalmasat javíthat a közönség és az előadók komfortérzetén és kölcsönös el- és befogadó-készségén.
A vizuális élmények korunkban kiemelten fontosak, így a korszerű IKT eszközök szemléltető használata megkerülhetetlen tevékenység.
A közönség minden őt körülvevő környezeti tényező létezésére értelmes magyarázatot keres, így a művészek feladata, hogy a művészet gyakorlati hasznát tudatosítsák a fogyasztói társadalom átlagemberei számára. 
            A művészi zene, mint a művészetek csúcsa kiválóan alkalmas a mentális készségek kiteljesítésére való motiválásra, érzelmi inspirációra és szellemi kiteljesedésre egyaránt, így a három meghatározó intelligenciatípus – az IQ, az EQ és az SQ - fejlesztésére kiemelten jótékony hatást gyakorol.
A művészi zene szakmákra gyakorolt hatásai által minden tudatos felhasználója fejlettebb lehet, általa a saját társadalmi rétegében könnyebb beilleszkedést, jobb motivációs érzéket és belső késztetést nyerhet a továbbképzésre és fejlődésre.
A tudatos felhasználáshoz szükséges egy hatékony szokásrendszer kialakítása és gyakorlati fenntartása, amely segítségével minden tevékenységhez a megfelelő zene illeszkedhet.
A kikapcsolódáshoz szórakoztató művészi zene, a fejlődéshez, tanuláshoz magas művészi tartalmú, mély mondanivalójú, fejlesztő, agyműködést serkentő művészi zene szükséges.
Természetesen a – meghatározóan akusztikus - populáris műfajok között is találhatunk művészi értékű zenét, ezeket szintén a művészi zene kategóriájába sorolhatjuk, kiemelt szerepvállalásuk miatt.
A művészi zene leggyakoribb és legjótékonyabb felhasználási módja a tanulmányokat segítő zenehallgatás, amikor egy nehezebb befogadást eredményező, mélyebb tartalommal rendelkező tudásanyag - a művészi zene facilitátor szerepe miatt - rögzíthetővé válik, így az igazán kiváló felhasználóknak hosszú távú kitörési, felemelkedési lehetőséget biztosít.
Egyszóval a művészi zene tudatos felhasználása minden szinten kedvező hatást gyakorol a tanulmányokra:
-          Alapfokon: az alapműveltségen felüli magaskultúrális fejlesztés gyakorlata
-          Középfokon: a tematikus illeszkedésű gyakorlati tudás elméleti alapja
-          Felsőfokon: egyetemes tudásanyag elmélyítése, rendszerszerű látásmód kialakítása
-          Életben: kiegyensúlyozottság, nyugalom, elfogadás, megértés megőrzése
…………………………………………………………………………………………………...
Szakértő szemmel az alábbi fontosabb kérdések merülnek fel
az ifjúsági előadások alkalmával:
1.      Hiteles – az egyetemes művészi értékek közönségnevelő, magaskultúrális szinten interpretált - és korszerű - közművelődési szándékkal, naprakész információkkal és korszerű formában társadalmi értéket teremtő - volt-e egyszerre az előadás?
2.      Az előadók tudtak-e a gyermekek nyelvén beszélni – fokozott humorral, de mérsékelt dekoncentrálással és demoralizálással - vagy – egyszerűbb, gyengébb mentális képességekkel rendelkező - alsórendűként bántak-e velük?
3.      Interaktív volt-e az előadás – közös élményekkel és feladatmegoldásokkal, játékos formában - vagy a közönség csak passzív szemlélője volt az eseményeknek?
4.      Az előadók elhelyezkedése nyitottságot vagy bezárkózást, elszigetelődést mutatott-e a közönség felé, elősegítette-e a művészi zene könnyű befogadását, az azzal való azonosulást?
5.      Az előadók öltözéke és viselkedése megalapozta-e a művészi zene befogadhatóbbá válását, szimpátiát, kedvességet és követendő példát, társadalmi és kifinomult értékeket adtak-e át az előadók?
6.      Inkább adatokat, lexikális információkat közöltek-e, vagy érdekes, a mindennapi gyakorlati életben is használható, értékes tudás-tartalmat, személyiségfejlesztő és léleknemesítő tapasztalatokat is?
7.      Hogyan kötötték le az ifjúsági közönség figyelmét az előadók, mivel jutalmazták, esetleg mivel fegyelmezték őket?
8.      A különböző társadalmi és műveltségi környezetből érkezett közönség számára egyaránt biztosítottak-e értékes információkat az előadók?
9.      A korszerű IKT eszközök milyen mértékben segítették elő az előadás legmélyebb tartalmának és művészi értékfaktorának eljutását a hallgatósághoz?
10.  Az előadás után történt-e az előadói értékelés, vagy közönség-elégedettségmérés a művészi zene széleskörű népszerűsítésének érdekében?

Természetesen még további számtalan kérdésre kereshetünk válaszokat, de ha ezekre a legfontosabb kérdésekre egy-egy előadás során pozitív válasz találunk, biztosított – fokozottan magas- mértékben kerültek befogadásra a művészi zene egyetemes értékei.
Az elmúlt évek előadásain és koncertjein szerzett széles spektrumú tapasztalataim segítségével sikerült a professzionális szolgáltatást nyújtó, sokoldalú előadóművészekre érvényes, jól alkalmazható szempontrendszert kialakítanom, amely kifejezetten elősegíti a művészi differenciálódást és a teljesítményalapú elbírálást.
Az alábbi – kifejezetten a közönség szükségletei szerinti általam összeállított – szempontrendszerrel könnyedén lemérhető egy előadóművész aktuális teljesítménye és előadásának művészi értéke:
…………………………………………………………………………………………………...
Előadóművészi Szempontrendszer - Domokos
Szempont
Érték
1 - 10
Hitelesség
../10
Életkori illeszkedés
../10
Interaktivitás
../10
Színpadkép
../10
Viselkedéskultúra
../10
Tudásátadás
../10
Figyelemlekötés
../10
Multikultúra
../10
IKT
../10
Elégedettség
../10
Összesen
…/100

…………………………………………………………………………………………………...


Debrecen, 2014. December 1. - 2016. December 1.

Domokos János Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester, Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet vezetője


2016. december 30., péntek

Örömökben és élményekben gazdag BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK!!!

 Örömökben és élményekben gazdag BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK!!!
 MŰVÉSZI ZENE KÖR - Debrecen

 
 

Legsikeresebb 2016-os MŰVÉSZI ZENE KÖR rendezvényeink képekben:




Közösségi oldalunkon folyamatosan követheti eseményeinket,
gombra kattintva csatlakozzon gyorsan növekvő,
minőségi zenét kedvelő közösségünkhöz,
hogy a valódi élményt nyújtó művészi zene mindenkihez eljuthasson: