INTERAKTÍV ÉLMÉNY HÁZHOZ-SZÁLLÍTÁS: OTTHONKONCERT – ONLINEKONCERT

INTERAKTÍV ÉLMÉNY HÁZHOZ-SZÁLLÍTÁS OTTHONKONCERT – ONLINEKONCERT Hazánkban elsőként, egyedülállóan otthonába visszük a zenei élményt!...

Fordító - Translate

2016. október 3., hétfő

Zene világnap és VÍZ Terápiafesztivál a MŰVÉSZI ZENE KÖR szervezésében


     Az egyik fontos esemény a nemzetközi ünnepek sorában a zenei világnap, amely alkalmából szervezetünk a Művészi zene Kör megrendezte a Vizek-Ízek-Zenék VÍZ Terápiafesztivál – hazai viszonylatban is egyedülállóan értékteremtő - első alkalmát, amelyen a partnerkapcsolati hálón belüli, szakmailag elhivatott és meghatározó fellépők és kiállítók képviseltették magukat.
Eredetileg – szerepüknek megfelelően - két helyszínen, a Debreceni Kistemplomba és a hozzá tartozó Gyülekezeti terembe is - a korszerű egészségfejlesztést és az egészséges életmód tudatosítását szolgáló - koncerteket és előadásokat szerveztünk, de a váratlan fellépői és kiállítói megbetegedések miatt a Gyülekezeti terem monopóliumhelyzetbe került.
A népszerű koncertek mellett edukációs értékű koncertpedagógiai és egészségfejlesztési előadásokkal, hangszer- és kottakiállítással, valamint vers- és zenemű ősbemutatókkal is készültünk és az ezekhez illeszkedő kiállítók is személyesen bemutatkozhattak, ezzel teljessé téve a rendezvény üzenetközvetítését. 
A programban nagy szerepet vállaltak saját előadóink, hiszen több műsort is bemutattak a rendezvény során.  
- Az INTERAKTÍV UTAZÁS A MŰVÉSZI ZENE VILÁGÁBAN című klasszikus zenei, interaktív koncertpedagógiai előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a régió nagyszámú oktatási intézményébe eljuthatott, V.Szabó Ildikó festőművész csodálatos alkotásainak kíséretében és a Terápiafesztivál helyszínén, felnőtt közönség előtt is hatalmas sikert aratott.

 

- A TÉGED ÖRÖKÖLTELEK című projektünk a JAZZ FIVE zenekarunk által létrehozott székely jazz műfaját szülőföldversekkel fuzionálta Csíki András költő gyönyörű és elmélyült tartalmú költeményeivel.

 

- A VERS- ÉS ZENEMŰ ŐSBEMUTATÓK FIATAL TEHETSÉGEK ELŐADÁSÁBAN című programban szervezetünk tehetségmenedzselési programjában részt vevő - kisgyermekkorú és tizenéves - növendékek kisebb csoportja mutatta be hangszeres tudását és saját verseit, valamint a DOMOKOSMUSIC szerzői műhelyemben életre kelt kompozícióim közül a Sonáta Furulyára és Zongorára című művemből Furulya tanszakos növendékeim minden tételt részleteiben bemutattak.

 

  


 


- A JAZZTÁNCHÁZ műsorunk népszerű világslágerek mellett saját smooth jazzhiphop dalaink segítségével teremtett fergeteges hangulatot, amelyet a közönség rendkívül pozitívan reagált le, többen táncra perdültek a Gyülekezeti teremben kialakított parkett részen.
 

 

- ARTISTIC MUSIC  online kottakiadónk is képviseltette magát az esemény során, ugyanis a hangszerkiállítás mellett tündöklőn tűntek ki a napsárgán csillogó, vízálló kottáink.

 
Már a dekoráció kialakításánál ügyeltünk arra, hogy mind a közönség, mind a fellépők és a kiállítók is komfortos, családias környezetben élvezhessék a zene világnapja alkalmából megszervezett terápiafesztivál-örömünnepünket.
A közönség megjelenésekor érezhető volt, hogy ez sikerült is, hiszen a kezdeti pillantások, körülnézések után azonnali mosolyokat nyertünk magunknak.
A programban több feltétel teljesülését is megköveteltük az interpretátoroktól, amelyek közül meghatározó volt a színvonalas, edukációs – értékközvetítő - jellegű és az azonnali élményhatást nyújtó, szórakoztató, rövid, de művészi tartalmú produkciók megjelenése.
            A rendezvény promotálását kizárólag informális keretek között, ingyenesen szándékoztunk megoldani, hiszen – elgondolásunk szerint - a rendezvény értékes üzenete hamar elterjed az arra nyitott és befogadó kész - kisebb-nagyobb, informális, nonformális és formális információáramlású - közösségekben.
A helyi médiában is több alkalommal közreadták a szerepvállalásunkból származó értékteremtő és értékközvetítő rendezvényünket, amely – fiatal korunkat és a tömegektől elzárt tevékenységeinket tekintve - hatalmas elismerés szakmailag és személyesen egyaránt.
A szakmai munkánk nem áll meg az elismerések folyamatos el- és befogadásánál, hiszen már a legújabb projektjeink előkészítése, tervezése, esetleg koordinálása zajlik.
Ismét újraindul a Jövő Zenéje Tehetségmenedzselési Programunk, valamint a szakmai utánpótlás gyakorlati tapasztalatszerzését célzó Gyakornoki Programunk, amely keretében egy-egy diploma előtt álló zeneművésznek több hónapos gyakornoki státuszt biztosítunk, akik - szakmai irányításunk mellett – kipróbálhatják és fejleszthetik magukat széleskörű programcsomagjaink elő- és közreadásakor.
            A többször is bizonyított népszerű műsoraink továbbfejlesztése mellett folyamatosan új programokat és projekteket is kialakítunk, fejlesztünk, amelyek lehetővé teszik a megváltozott feltételekre és körülményekre való azonnali reagálást, a korszerű ismeretek naprakész szinten történő átadását a szakmai és a személyes szerveződésű, szerepvállalásunkhoz illeszkedő közönség számára egyaránt.
JAZZKARÁCSONY-NAGYKARÁCSONY Hagyományos Jótékonysági Estünk idén már 7. alkalommal kerül megszervezésre, így mindent megteszünk, hogy egyre szélesebb körben népszerűsíthessük – natív közösségekre is kiterjeszthessük - a rászoruló gyermekek és családok haszonélvezeti javára kialakított adakozási-, dotációs szokásrendszerünk társadalomkulturális értékét, üzenetét.
            Megtisztelő érezni és élvezni a közönség folyamatos támogatását és megbecsülését, amelyre minden művész oly nagyon vágyik és, amelynek minden igyekezetünkkel szándékozunk is megfelelni.
A legtöbb vetélytársunk – akik jellemzően sem spirituális intelligenciával, sem megfelelő karizmatikussággal, inspirációval és motivációval nem rendelkeznek - csak az eredményeinket és a megbecsülésünket irigylik, azonban a befektetett időt, energiát, forrást és szellemi tőkét már nem, ezért mindent elkövetnek, hogy a hosszú évek alatt – sokoldalúságunkra, szakmai tudásunkra, tapasztalatainkra épülő és partnerkapcsolatainkban elmélyült bizalommal - kialakított, idő- és támadásálló hírnevünket szánalmas szóbeszédekkel gyengítsék, gyakran primitív, offenzív fogyasztói hordákba tömörülve, vagy álnevek és Avatarok mögé bújva, mellőzve minden önállóságra, helyes döntésre, kreativitásra, érettségre, vagy intelligenciára utaló bölcs megnyilvánulást.
Az adott feltételek mellett és szakmai segítség nélkül, kizárólag – nagyfokú szorgalommal megtámogatott - saját szellemi, anyagi és személyes erőforrásból – tudatos nulla-árképzéssel – értéket létrehozni a mai érzelem- és élménymanipulált digitális világban rendkívül megterhelő feladat, de megfelelő válság- és változásmenedzseléssel és hosszú távra kialakított – bizalmas összefogásra épülő – partnerkapcsolati hálóval elérhető bármely tehetséges ember számára, aki tehetségét nem öncélú exhibicionizmusra kívánja elfecsérelni, hanem értékes művészetével, hasznos munkásságával a közösség érdekeit kívánja szolgálni.
EZ A ZENE VILÁGNAP REJTETT ÜZENETE!




Debrecen, 2016. Október 1.                                                 
Domokos János Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester, Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet vezetője

2016. július 9., szombat

2016 Ősztől induló MŰVÉSZI ZENE KÖR projektcsomagok

2016 Ősztől induló MŰVÉSZI ZENE KÖR projektcsomagok:

I. Interaktív utazás a művészi zene világában
- Interaktív koncertpedagógiai előadás a klasszikus zene remekműveivel általános iskolások részére - 

II. A jazzről egyszerűen és könnyedén
- Interaktív koncertpedagógiai előadás népszerű jazzkompozíciókkal középiskolások részére - 

III. Téged örököltelek
 - Különleges zenés verselőadás válogatott költeményekkel a költő előadásában minden korosztály részére -

IV. Bartók öröksége
 - Audiovizuális koncertpedagógiai ősbemutató előadás Bartók Béla remekműveivel általános és középiskolások részére -

V. Állatkerti séta
 - Interaktív koncertpedagógiai előadás humoros dalokkal óvodások részére -

2016. június 18., szombat

Tehetségilleszkedés az Infokommunikációs korban



Tehetségilleszkedés az Infokommunikációs korban

            Az infokommunikációs korszak minden ember számára megterhelő érzelmileg, értelmileg, lelkileg és fizikailag egyaránt. Ez utóbbi talán a legveszélyesebb mind közül, hiszen a modern kor többletkínálata indokolatlan felhalmozási és fogyasztási fellendülést okozott az elmúlt 50 évben, ami a mai családoknak már a szokásrendszerévé vált. Az értelmi intelligencia (IQ) mellett fontossá vált az érzelmi intelligencia (EQ) is és a kiemelkedő tehetségek számára a spirituális intelligencia (SQ), a helyes döntés készsége is nélkülözhetetlenné vált a sikeres mindennapi boldoguláshoz. Az átlagemberekkel ellentétben - akik minden fejlődési szinten kiemelkedőnek találják saját teljesítményüket – a tehetségek folyamatos alkotói válságban szenvednek egy-egy fejlődési szintlépés előtt, amikor önállóan értékelik addigi teljesítményüket.
            A társadalom- és szociokulturális környezeti adottságok meghatározzák a tehetségek befogadását és különleges képességeik elfogadását. A – tehetségekkel szemben mutatkozó - globális igények és elvárások minden szakmában erőteljesen fokozódtak, így indokolttá vált a praktikus tehetségilleszkedés és a –képesség- és készségfejlesztés helyett - rutinfejlesztés sztenderdjeinek professzionális kialakítása.
A tehetségilleszkedési rendszer kiépítése, működtetése és továbbfejlesztése szükséges feladat, hiszen segítségével minden szakmai pozícióba megfelelően hasznos, szorgalmas, aktív és kreatív szolgálóvezetők és üzenettovábbító, megvalósító, alkalmazott teljesítők kerülhetnek, így a teljes bekerülés a szellemi tőke anyagi tőkével szemben történő megerősödése révén közelít a 0-hoz, tehát a pozitív megtérülés óriási lehet! Már óvodától kezdve tudatosulnak mindenkiben a tehetségek magas-készségei, de ezt nem erősíti meg az iskolai nevelés, mert szinte csak a képességfejlesztésre és a forráslehívó kulcsszavas trendekre épít.
A művészeti képzési és nevelési rendszer alapvetően – az elitigények miatt - túlszabályozott, ezért sok a pályaelhagyó és a felhasználó szinten maradó, szerepvállalással nem rendelkező, sikertelen növendék és tanár. Az ő sorsuk nehézséggel teli, hiszen folyamatos konfliktushelyzetben maradnak önmagukkal és a képzetlenebb, de gyakran tudatosabb és önbizalomtól duzzadó társaikkal is.
Ez a gyakorlat talán a művész szakmában mutatkozik meg a legérzékletesebben, ahol még a közönség sem tud különbséget tenni zenész és zeneművész, vagy színész és színművész között.
Természetesen maguk az előadók még annyira sem tudnak, hiszen amikor mindenkit művésznek szólítanak képesítéstől és képzettségtől függetlenül akkor mindenki elhiszi, hogy ő már akkor művész is és a világ csak az ő unalmas és középszerű előadására vágyik és joga van hivatásos művészeket megalázó és megszégyenítő tiszteletdíjat kapni ezért. Véleményüket nyilvánosan elhallgató, vagy nem vállaló érdekvédő és értékképviselő vezetők hiányában ez a helyzet csak romlik a digitális platformok tartalomtöbblet helyett élmény- és vonzóerővel dolgozó tömegkulturális szabályrendszerének térhódításával.
A mai kor kihívása egyértelműen a szerepvállalás azonosítása, kialakítása és vállalási hajlandóságának kinyilvánítása, amely ebben a kényelmes - a teljesség vágya helyett – szépen becsomagolt ürességgel is tökéletesen működik a gyakorlatban.
A klasszikus szerepkörök szerint az amatőr – műkedvelő - előadók szerepe, kialakult attitűdje a szórakozás iránti szükséglet kielégítése mellett a hangszertanulási igény felkeltése, a közös, saját közösségi hálójukat szórakoztató zenélések gyakorlatának kialakítása. A mai rossz gyakorlat szerint csak anyagi forráselvonás a cél és nincs önképzési szükséglet, sem igény már az előadók részéről. A civil szakmáikból jól ismert költséghatékony - 90% PR/10% HR - modell a korszerű szaktudásérték mérséklődésével igazán romboló hatást gyakorol a lokális közösségek műveltségfejlődésére, akik feltétel nélkül hisznek minden színpadra lépőnek.  
Az üzleti modell felelőtlen alkalmazása és a hiteltelen, stílustalan játékmód a kevés stílus- és repertoárismerettel kombinálva értéktelen tömegkulturális programkínálatot biztosít a közönség számára, amely - szerep-elhivatottsággal nem rendelkező előadók látszólag vonzó műsoraira történő - aktív rárepüléssel próbálja kielégíteni szükségleteit.  
Ezzel a viselkedéskultúrával az amatőr előadók valójában nem adnak, nem tanítanak senkinek semmit, viszont - küldetéstudat és hiteles üzenet nélkül - csak elveszik, ami nekik kell, megfosztva ezzel a magasműveltségtől és a fejlődési lehetőségtől a közönséget és önmagukat is, valamint etikátlanul elidegenítve a hivatásos szakembereket a közönségtől és a sikertől.
Számukra az előadás csak játék és szórakozás, amíg a hivatásos művészek számára a mindennapi megélhetés és fejlődés forrása, amitől – az ellenfelek a szervezők számára a közös produkció sikerének megelőlegezése érdekében szolgáltatott jutalék, választási biztosíték miatt – méltatlan körülmények között megfosztva kell, hogy tevékenykedjenek.
A műkedvelő előadók legtöbbször rajongnak egy-egy dalért, vagy előadóért, de közvetíteni nem képesek azok valódi üzenetét, tartalmát, vagy korfunkcióját és a kudarctagadásuk miatt nincs továbbfejlesztés a tevékenységeikben.
Ez egy érdekes paradoxon, hiszen az egyik oldalon a versenyszféra szabályait szeretnék alkalmazni, a másik oldalon viszont a – hosszú évek alatt betanult néhányszámos repertoárjukkal a - legfontosabb üzleti szabálynak mondanak ellent, a minőségbiztosításnak. A PDCA és SDCA ciklusok hiányos, vagy művészi szaktudásmentes alkalmazása kizárja az új műsorok és a korszerű programok kialakításának lehetőségét, így mérhető fejlődés hosszú évek, akár évtizedek alatt sem mérhető.
Két fő szempont vezérli tevékenységeiket: az ötletszerző utánzás és a monopóliumhelyzetet teremtő árképzés, amely lehetővé teszi számukra, hogy vetélytársak nélkül, etikai kódexeket és normákat kikerülve maradjanak versenyben, csupán önmagukkal. Ezt a szociokulturális környezetet tapasztalják meg az átlagtól kismértékben eltérő, de nem túlzottan szorgalmas, elhivatott és alázatos amatőr tehetségek is, akik teljesen hamis világképpel töltik el tanulóéveiket, amikor folyamatosan elhitetik velük, hogy a – néhány akkordból és primitív dallamfordulatokból álló - dalok előadásakor világszínvonalú teljesítményt nyújtottak.
Ez az önértékelési zavar hosszú távon óriási károkat okoz, hiszen a sértődésre és kifogáskeresésre hajlamos szenvedőjét rákényszeríti az offenzív magatartásformák kialakítására a társaikkal szemben.
A professzionális előadók helyzete talán még ennél is bonyolultabb, hiszen egyetemes szinten sajátították el a magaskultúrális szakértelmet. A magas szakmai tudásuk mellé hivatalos keretek között megszerzett tapasztalat társul, azonban a mai túlmarketingizált világ megköveteli a sztenderdjeihez és látens szabályaihoz történő alkalmazkodást.
Az ő esetükben a 90% HR értéktöbblet mellett a 10% PR tevékenység a – legmagasabb szintű egyetemes értékrendszer mellett is - kevésnek bizonyul a korszerűséghez, hiszen a szakmai alázatuk és elhivatottságuk nehezíti elmozdulásukat a szabálykövetésből. Ezáltal a legfogékonyabb fiatal generációk számára nem biztosít vonzóerőt, emellett évtizedek óta nem menedzselték a koncertpedagógiai – közönségnevelési, közművelődési és hangszerbemutatós – folyamatokat, tehát a nagyközönség csak igen ritkán találkozhat magaskultúrával a hétköznapokban.
            A kultúrháború meghatározó platformjai a webes tartalmak, honlapok, videó megosztók, közösségi oldalak és blogok tartalmi értéktöbbletei, amelyeken a jelenlegi helyzet szerint a magaskultúra napi vereségeket, állandó kudarcokat szenved. Az infokommunikációs kor – sűrű és egyenrangú szereplőkből álló közösségi hálóval rendelkező - digitális társadalmának innovatív szabályrendszereinek megjelenését hátráltató – jellemzően múlt századi, hierarchikus berendezkedésű – vezető ipari szereplői a tömegkultúra termékein keresztül kívánják az emberek gondolkodását és érzelmeit befolyásolni, a fogyasztás növelése érdekében, ezzel okozva rendkívül nagy károkat a személyes és a kollektív fejlődésben.
Az általuk közvetített tartalom gyakran nem követi az üzleti és a társadalmi etika szabályait, hiszen kizárólag a gyors megtérülésben és azonnali pénzelvonásban láttatja a siker kulcsát.
Sajnos az előadói tartalmak is egyre gyakrabban követik ezt az üzleti modellt és általánosan elfogadott felfogást és a honlapjaik tartalmában vonzó, a valóságtól eltérő, értéknövelő funkciójú elemeket helyeznek el, ezzel befolyásolva a közönség és a potenciális megrendelők választási önállóságát.
A még ettől is primitívebb felfogás szerint az egyes előadók csupán irányított szóbeszéd és pozitív hírkeltés útján képesnek tartják magukat arra, hogy monopóliumhelyzetet teremtsenek a megrendelési szándék irányításával, ezzel hosszú távon elveszítve minden előadói hitelüket.
            A jövő generációinak ebben az anyagi értékek által vezérelt – egyre bonyolódó – szabályrendszerben illeszkedni és hasznosnak lenni kell megtanulni, hogy a lehető legkevesebb személyes és szakmai támadást kelljen elszenvedniük és kiegyensúlyozottan, nyugodtan végezhessék tudatos tevékenységeiket.
A minden képzési szinten számtalanszor bizonyított kiemelkedő, kitartó, ambiciózus, elhivatott és alázatos művésztehetségeknek számtalan olyan ellentmondást kell leküzdeni a fejlődési szakaszaikban, ami az elméleti és gyakorlati ismeretek között kihangsúlyozza a különbségeket.
A világszínvonalú tudású, de szerény tehetségek napi küzdelme a közművelésért, közönségnevelésért, a funkcionális elvárások mellett a látens igények és szükségletek kiszolgálásának szerepe ellenére általános megbecsületlenség-érzéssel egészül ki, amelyben a sikerkeresés helyett a kudarckerülés veszi át a főszerepet. A fegyelmezett, esztétikus színpadi mozgás gátolja a zenei folyamatok kifejezését és az előadói szabadság kifejlődését, amely gyakran könnyedebb műfajok felé taszítja a sikeréhes tehetségeket, akik egy önbizalom-hiányos attitűd kialakítására kényszerülnek és az élményterhelt digitális térben lelnek menedéket.
A globális trendeket, iránymutatásokat követve a fiatal tehetségek bemutatkozási lehetőségeket kaphatnak, de túlterheli őket a sok háttértartalom és nem közérthető információ. Tekintve, hogy számukra az üzleti világ szabályai szinte ismeretlenek a közszférában eltöltött időtöbblet miatt, csak partnereket szereznek, sosem támogatókat, így nem találhatnak rá a valódi kitörési lehetőségeikre.
A Média hamis üzenete - miszerint az a tehetség, akit nem kell tanítani - a közvélekedést negatív irányba befolyásolja, hiszen senki sem képes kívülről – folyamatos kontroll nélkül - szemlélni saját fejlődését, amit csak professzionális mentortanárok segítségével lehet - a kiemelt tehetségek esetében – optimalizálni és reális formában kialakítani, népszerű performansz és brand szintre emelni.  
A - a középszerűségig szárnyaló - krumpliföld-szökevényeket a közhiedelemben tehetségcsodának tartják szintén a média szemlélet-befolyásoló, élménybűvölő stratégiája miatt, amely a közkedveltség illúzióját fenntartva provinciálisan elrejtett őstehetségek felfedezését ígéri, valamint alátámasztás, megerősítés nélküli kijelentésekkel igazolja be egy-egy (ko)produkció létjogosultságát, amelyben a legkevesebb szerepe természetesen a tehetségnek van.
A tömegpiacon kívüli, minőségre és személyes hatásra vágyó potenciális fizetőközönség már nem igényeket, hanem elvárásokat támaszt az interpretációkkal, performanszokkal szemben és alapvető kritérium a diplomás sztárelőadók jelenléte, hiszen az elitrendezvényeken képesítés nélküli előadókat természetesen nem engednek színpadra, de legtöbbször még az épületbe sem.
A művelt közönség ízlése kiemelkedő fontosságú, hiszen látens elvárásokkal tartja fenn az egyetemes magaskultúrát, tehát figyelemmel kíséri a nemzeti tehetségek életpályáját az első nyilvános bemutatkozástól a visszavonulásig.
A rendezvényszervezők közönségszolgálata is igen nagy felelősségérzetet követel, hiszen akik megelégednek a leghangosabb közösségi lobbista igényeinek kiszolgálásával, sok irányukba érkező negatív visszajelzést kell, hogy hárítsanak a személyességhez, élmény- és tartalomtöbblethez szokott közönség részéről. Ekkor a kísérletezés szakasza következik, amikor a fizetett like-háborúban nyertesként kikerülő előadói palettáról választanak műsorközlőt a rendezvényükhöz. Ebben az esetben is a lokális népszerűség és a látvány-tartalom határozza meg a produkció megítélését, hiszen a stúdiókban szakszerűen kikevert audiovizuális anyagok az élő produkció alkalmával valósággá válnak és hamar bebizonyítják az előadók szakmai felkészületlenségét. Egy-egy helyi sztárcsapat idegen környezetben megdöbbentő alulteljesítést mutat, hiszen nem rendelkeznek a professzionális előadók tudás- és tapasztalatgaranciájával, amely lehetővé teszi a közönséghez való azonnali, rugalmas alkalmazkodást.
      Tekintve, hogy korunkban az anyagi és a digitális (szellemi) világ szabályrendszerei együttesen hatnak a tehetségekre, illeszkedésük a különböző feladat-ellátási szegmensekbe fokozottan megterhelő és felelősségteljes előrelátást megkövetelő feladat. Egy döntés meghatározza az adott tehetség egész életpályáját, amin korrigálni a későbbiekben csak kismértékben lehetséges és az idő múlásával egyre nehezebb feladat. A nehéz döntéseket a meghatározó szakmai edukátorok segíthetik, hiszen a folyamatos edukálás által, átfogó tapasztalataikkal szolgálják a fejlődést, a helyes szerepvállalás kialakítását.
A tehetségek korai szerepvállalása a tehetségilleszkedés talán legmeghatározóbb döntése, hiszen a sikerhez alapvető megbecsültség-érzést folyamatosan biztosíthatja számukra, helyes döntés esetén.

De hogyan döntsön a Tehetség helyesen? Gyorsan és ösztönösen…

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását biztosítja MŰVÉSZI ZENE KÖR Tehetségmenedzselő Szervezetünk, amely küldetésül tűzte ki a jövő kiemelkedő zeneművész tehetségeinek folyamatos szakmai támogatását, formális (intézményi), nonformális (szervezeti) és informális (személyes) keretek között is.

Debrecen, 2016. Április 10.                                                             
Domokos János Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester, Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet vezetője

2016. június 14., kedd

2016. március 28., hétfő

VÍZ - Vizek-Ízek-Zenék TERÁPIAFESZTIVÁL 2016

 VÍZ - Vizek-Ízek-Zenék Terápiafesztivál 
2016. Október 1. Debrecen

   A VÍZ - Vizek-Ízek-Zenék Terápiafesztivál célja a korszerű élet- és egészségfejlesztés tudatosítása, amit – kiemelten a terápiaértékű víz és egyéb - gyógyhatású italok, ételek, valamint zenék - a hétköznapokban is használható, populáris formájú, tanító jellegű és közösségteremtő hatású - felhasználói szintű értékközvetítésével kívánunk megvalósítani.
Infokommunikációs korunk legnagyobb kihívása az egészséges, terápia értékű étel-ital és művészi értékű, hosszú távhatású zene biztosítása az emberek számára, amit rendezvényünk - társadalmi és kulturális szerepvállalásunk szerint - a városlakó nagyközönség számára kialakított tematikus - mentális, emocionális és spirituális - egészségfejlesztő jellegű digitális tudásanyag és adatbázis kialakításával, megosztásával és naprakész továbbfejlesztésével együtt tesz lehetővé.


Kiemelt célközönségünk elsősorban a tanulói, másodsorban a felnőtt közönség, akiket szeretnénk az élet és egészségfejlesztés korszerű ismereteinek befogadására nyitottabbá tenni. 
Ennek érdekében a rendezvényhez kapcsolódóan a MŰVÉSZI ZENE KÖR Tehetségmenedzselő szervezet ZENE címmel - a rendezvény időpontja, a Zene világnapja alkalmából - rajzpályázatot hirdet a Hajdú-Bihar megyei általános iskolák tanulói számára, kreatív rajzalkotások elkészítésére, melynek
nyilvános kihirdetése 2016.06.01., beküldési határideje 2016.09.30.


Várjuk az intézmények folyamatos visszajelzéseit és minden megkeresést rugalmasan, segítőkészen és készségesen teljesítünk!
Kérjük oldalkedveléssel és megosztással is csatlakozzon támogatóinkhoz, hogy a továbbra is – korszerű tudásunkkal, széleskörű tapasztalatainkkal és szakmai megbecsültséggel - sikeresen támogathassuk az intézmények pedagógiafejlesztő tevékenységeit!
https://www.facebook.com/MUVESZIZENEKOR/
https://www.facebook.com/events/1697016343921491/