Művész- szükségszakmák a jövőben

Művész- szükségszakmák a jövőben

Ahogy a köznevelésben úgy a közművelődésben is egyre inkább éreztetik hatásukat a versenyszféra sztenderdjei és marketingmenedzser-modelljei.

Ahhoz, hogy ezt a jelenséget megérthessük tisztáznunk szükséges a versenyszféra gyakorlati működését, fontosabb szerepkörei szerint. Amikor ezt a területet tanulmányoztam csupa idegen kifejezéssel és kizárólag üzleti angol rövidítésekkel találtam szemben magam, amelyek még legtöbbünknek ismeretlenek lehetnek, de a közeljövőben fokozott gyakorisággal találkozhatunk majd velük, ezért gondoltam fontosnak az összegzésüket:

-          CEO: A CEO (chief executive officer) a szervezet legnagyobb hatáskörrel és felelősséggel rendelkező irányító-vezetője, vezérigazgatója és felsővezetője, aki a szervezetet érintő legfontosabb ügyekben – fenntartói felhatalmazás mellett - döntéseket hoz és minden alkalmazott számára iránymutató utasításokat ad ki.

Státuszának alapkövetelménye a magas képzettség és kiterjedt tapasztalat, valamint erős kapcsolati háló. Helyes döntéseinek meghozatalához elengedhetetlen, hogy minden szervezetfejlesztési – kommunikációs, gazdasági, HR, PR, marketing, partneri, támogatói, segítői, menedzseri, stratégiai, technikai, tervezői, koordinálási, kutatási, fejlesztési és továbbfejlesztési - folyamatot tisztán átlásson és világos, egyszerűsített utasításokkal képes legyen irányítani azokat.

-          COO: A COO-k (chief operations officer-ek) feladatkörei speciális, vagy tematikus középvezetői, ügyvezető igazgatói vagy vezetőhelyettesi változásmenedzser-funkcióknak felelnek meg, amelyek – szakterületek szerinti koordinálással – segítik a felsővezető döntéshozatalát, szakmai fejlesztőmunkáját. A szerepkörök leggyakrabban a stratégiai fejlesztés, a szakmai képviselet, a szolgáltatásfejlesztés, esetleg a működéshez szükséges rutin- és gyakorlatirányítás témakörei köré csoportosulnak. Képzettségéből adódóan az adott szakterületéhez kapcsolódó felelősség- és hatásköröket vállalja.

-          CFO: A CFO (chief finance officer) gazdasági vezető, felsővezető-helyettes, középvezető, vagy válságmenedzser, aki a deficit elkerüléséért és a szubficit fenntartásáért felelős. Hatáskörei a gazdasági irányítás, a válságmenedzsment, a kockázatelemzés, a befektetés és a kontrolling szerepköreire terjednek ki.  

-          CMO: A CMO (chief marketing officer) marketing-vezető, középvezető-helyettes vagy a valóságban elméleti szinten létező CSO (chief sales officer és chief strategy officert) szerepköröket gyakorlatban irányító vezető, aki a piackutatás mellett, az új piaci szektorok meghódításáért, az új vásárlói rétegek megszerzéséért, az értékesítési csatornák és kapcsolati háló továbbfejlesztéséért, a stratégiafejlesztésért, a papír alapú és digitális adatfeldolgozásért, a mérés-értékelésért, a pályázati források lehívásáért, valamint e területek szintetizált ellenőrzéséért is felelős. 

Szerepe a digitális megjelenésben és a versenyszférán belüli folyamatos jelenlét biztosításában kiemelkedő.

-          CTO: A CTO (chief technology officer) hatáskörébe tartozik a szervezetnél alkalmazott módszerek és eszközök hatékony működése, az infrastruktúra működtetése és kutatás-fejlesztése, valamint a belső ellenőrzési és értékelési feladatok is, amelyek szervesen illeszkednek az irányítási-koordinálási alsóvezetői felelősségkörhöz.

-          CXO: A CXO (chief experience officer) a szervezeti kultúrában a felhasználói élmény és elégedettség kialakítása, fenntartása és fejlesztése érdekében alsóvezetői feladatkört lát el, a stratégiatervezéstől, az adott brand, termék, vagy szolgáltatás hírnevének és népszerűségének kialakításán, a marketing- és kommunikációs sztenderdek alkalmazásán, valamint a törvényes adatszerzési- és közlési folyamatokon keresztül, egészen a külső-belső szakmai és személyes kapcsolatok menedzseléséig.

-         CIO: A CIO (chief information officer) szintén alsóvezetői, esetleg működtetői munkaközösség-vezetői szerepkörben tevékenykedik. Feladatköre az IKT infrastruktúra hatékony működtetése, a maga elengedhetetlen biztonsági keretrendszerének biztosításával. Döntési jogkörrel általában nem rendelkezik, kizárólag a szervezeti biztonságot érintő döntések előkészítésben vesz részt. Legfőbb szerepe a digitális tér és az infokommunikáció határtalan lehetőségeinek a szervezet érdekei szerint történő felhasználása, a szubficit fenntartása érdekében, valamint a szervezeti információs- és adattőke biztonságos, digitális rögzítése, rendszerezése és felhasználhatóvá tétele az innovációs folyamatok szolgálatában.

IKT-szakmákban:

-          Komfort-menedzser (komfortérzetért felel)

-          Felhasználói élménytervező (SWOT)

-          Adatelemző (szokásfigyelő)

-          Chatbot kommunikációs tréner (interakciómodell-tervező)

-          Kommunikációs menedzser (pozitív kommunikáció és eladásfejlesztés)

-          Kreatív technikai és analitikai fejlesztő (takarékos- és környezettudatos marketing)

-          Közösségi meggyőző (a cég reklámarca)

-          Innovációs menedzser (változás- és válságmenedzser)

-          Általános IKT koordinátor (a tehetség)

Látható tehát, hogy a versenyszférában a sztenderdizált munkafolyamatok és szakmai tevékenységek révén adott munkavállaló több feladatellátási státusz, vagy munkahely, esetleg ellentétes érdekeltségű – meghatározóan vetélytárs beállítottságú - ipari szektor munkafolyamatait is praktikusan képes ellátni, így az önképzésébe fektetett energia, idő és materiális forrás könnyedén megtérül, a munkaerő-piaci komfortérzet és személyes egzisztencia megőrzésével.

A lojalitás fogalma is szélesebb perspektívában jelenik meg az üzleti jellegű tevékenységekben, ugyanis – a közszférában tapasztalható hagyománytisztelettel és értékmegőrzéssel ellentétben – az értékteremtő gyors változások miatt mindig csak az adott projekttel kapcsolatban alkalmazható a szakmai elkötelezettség és alázat.

Gyakran nehéz, de helyes döntés lehet szembemenni a vezetéssel a biztonságos projektmegvalósítás érdekében, ám a következmények elemzése során a legtöbb munkavállalót – a fejlesztő szándék és a szervezet üzleti érdekei ellenére - elriasztja ez a nehéz választás.

A nehéz döntések felvállalásának gyakorlata a spirituális intelligencia által vezérelt művészszakmában általános gyakorlat, hiszen minden válságidőszak elsődlegesen érinti ezt a szektort.

Amikor azonban a gyártók a kisszámú igényes fogyasztókat és felhasználókat kívánják megszólítani szintén a művészetekhez, a professzionális művészekhez fordulnak, hogy kreatív csomagolással tegyék eladhatóan vonzóbbá prémium minőségű termékeiket, szolgáltatásaikat.

A művészetre épülő új ipari szektorok:

Mivel a művészetekre épülő ipar korunkban folyamatos térhódítással dimenzionálódik, új típusú szakmák és státuszok alakulnak ki, a tudásintenzív-, a kulturális és a kreatív ipar kiszolgálása érdekében.

A különböző elvárások és igények pragmatikusan intellektuális alkotók és konvencionálisan gyakorlatias előadók megjelenését szorgalmazzák.

Lehetséges jövőbeli szükségszakmák a művészetekben:

-          Felhasználói igényelemző

-          Kulturális szükségletkutató

-          Általános kultúraközvetítő

-          Arculatvezető (elméleti megjelenés-alkotó)

-          Brand- és minőségellenőr (gyakorlati jelenlét-előadó)

-          Kreatív marketing-menedzser (natív promo-alkotó és előadó)

-          Általános teljesítmény-menedzser

-          Konvenció-koordinátor (praktikus megegyezés-előadó)

-          Pragmatika-kommunikátor (értékrendszer-közvetítő előadó, jelek és jelzések)

-          Szemiotika-tervező (belső értékrendszer-alkotó, jelek és jelzések)

-          Téma-interpretátor (értelmezés)

-          Előadás-facilitátor (könnyítés)

-          Érték- és élmény-mediátor (közvetítés)

-          Közönséghatás-elemző

-          Komfort-fejlesztő

-          Program-leader

-          Frusztrációs mentor

-          Kultúrközösségi operátor

-          Progresszív eszköz- és módszerfejlesztő

-          Tehetségkoordinátor

-          Mérés-értékelési koordinátor

-          Műsorinnovátor

-          …

Ahogy a szakember- és a szaktudás-hiány egyre jobban elterjed a különböző szakmákban valószínűsíthető lesz az új szakmák elterjedése, valamint a szakmakörök egyszemélyes, sokoldalú felhasználása.

A gyakorlatban tehát egy adott munkakörhöz – a lehetőségek kimaxolásával – több szakkör is könnyedén optimalizálhatóvá válik, annak függvényében, hogy a feladatellátó személy milyen natív sajátosságokkal, attitűdökkel és képzettségekkel rendelkezik.

Mivel korunk egyetlen kitörési lehetősége a folyamatos tanulás és továbbképzés, a jövő állásainak betöltéséhez fokozottabban szükséges lesz az edukációs sokoldalúság.

Ez a jelenség a művészetekben is megtapasztalható, ahol a tehetségek – figyelmüket megosztva - jellemzően több művészeti ágban is alkotnak és előadnak párhuzamosan.  

A művészet szellemi terméke az élmény, amely összetevőiben erkölcsi, mentális, szellemi és érzelmi felemelkedést is tartalmaz, azonban az állami Kutatás-Fejlesztés-Innováció (KFI) programokhoz hasonlóan általános sztenderd-modellek kidolgozásával szükséges korszerűen naprakésszé fejleszteni, annak érdekében, hogy vonzóerejét és művészi értékét együttesen legyen képes megőrizni.

A digitális élmény-automatika és az interaktív, felhasználóbarát mesterséges intelligencia felhasználása elkerülhetetlen az alkotó- és az előadó-folyamatokban egyaránt.

Az új, versenyképesebb szervezeti kultúra a hasznos (nonformális, informális és formális) szakmai kisközösségekre és a sokoldalú (tehetségazonosított és követett) személyes tehetségekre épül, mindenféle hierarchia felszámolásával, azonban fokozott szabályrögzítés mellett és fejlesztést szolgáló-vezető attitűddel.

Cél: az élmény-felhasználói szükségletek dinamikus és flexibilis lekövetése és lereagálása.

A kollektív fennmaradás kulcsa az –emberiség történelmében a válsághelyzeteket is feloldó - együttműködés, amelyben a művészet élenjáró.

A mesterséges intelligenciával történő együttműködés mértéke jellemezheti majd a jövő emberi sikereinek megjelenését.

használhatjuk:

-          a robotvezetőt (étel- és italrendelés, művészellátás, edukáció, személy- és felszerelés-szállítás)

-          a drónokat (fénytechnika, különleges effektek, alkotás, előadás és edukáció, szemléltetés, biztonság, helyszínbiztosítás, logisztika, felvétel, referenciakészítés)

-          az irányított automatákat és az intelligens robotokat (alkotás, előadás és edukáció, helyszínbiztosítás, szállítás, rakodás, építés, termék- és szolgáltatás)

-          az applikációkat (kultúrszektor-elemzés, igényfelmérés, alkotás, előadás és edukáció, szellemi tulajdon-védelem és nyomkövetés, szemléltetés, asszisztencia, kapcsolattartás, kommunikáció, digitális megjelenés és jelenlét tervezés-szerkesztés-fejlesztés, könyvelés, adminisztráció, adatgyűjtés, adatrögzítés, információelemzés, információmegosztás, referenciakészítés)

-          IoT (Internet of Things) a tárgyaink hálózatát (aktívan kommunikáló rendszerek, hangszerek…)

a művészetekben.

A jelen kérdése: az AI hogyan segítheti az alkotást, az előadást és az edukációt???

Természetesen nem várhatjuk, hogy pótolhatják az emberi ötleteket, a kreativitást, a személyes attitűdöt, viszont elengedhetetlen partnerei, támogatói és segítői lesznek a mindennapi feladatellátásnak!!!

A problémamegoldáshoz, kapcsolatépítéshez, művészetekhez, kreativitáshoz, ötletekhez, tehetséghez, érzelmekhez, szellemiséghez, helyzetfelismeréshez, helyes döntéshez és önkifejezéshez teljes emberi személyiségre van szükség, azonban folyamatos tanulással az emberi életet olyan kényelmi szintre emelheti, ahol az ember a legfőbb alkotóként kizárólag szellemi faktorával válhat örökké, halhatatlanná…

Köszönöm, hogy megtisztelt figyelmével!

Debrecen, 2017. Május 03.

Domokos János Antal

Trombitaművész-tanár, Karmester,

Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,

Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,

     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet vezetője